s. ve zf.
(Fars. berbad). Berbat.
1. Kötü.
“Bĭzĭm balalıgımız berbat geştĭ. Bahtlı balalık nedĭr, bĭlmedĭk.” – (Ekrem Menlibay, Ali Naci Cafer – Okuma Kitabı III).
2. Bozuk.
3. Beğenilmeyen, çirkin.
4. Darmadağın, bakımsız.
Rom: adj. 1. Rău. 2. Stricat, defect. 3. Neplăcut, nedorit. 4. Dezordonat, murdar.